
Szerző:
Bajusz Zsolt
A világ gyakran könyörtelen: „Ez nem megy neked. Túl késő! Vége.”
De Jézus másképp lát minket. A feltámadás reggelén az angyal így szólt az asszonyokhoz:
„Mondjátok meg a tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megy Galileába.” (Márk 16:7)
És Péternek…
Miért kellett az ő nevét külön kiemelni? Annak a Péternek a nevét, aki fogadkozása ellenére háromszor is megtagadta Jézust – aki talán azt hitte, örökre elveszítette a Mester bizalmát.
De Jézus név szerint üzent neki:
Az egész menny látta, hogy ez a tanítvány elbukott – és segíteni akartak neki felállni. Mintha azt üzenték volna: „Mondjátok meg Péternek, hogy nem mondtunk le róla! Egyetlen kudarc még nem jelenti azt, hogy teljes csődtömeg.”
Az emberek ritkán adnak második esélyt.
Kérdezd csak meg a kisfiút, aki nem jutott be a focicsapatba.
Vagy azt az embert, aki épp most kapta meg a felmondási papírokat.
Vagy a kisgyermekes, kimerült anyát, aki óránként kiborul valami „apróság” miatt.
Vagy azt a szülőt, aki sosem tudta megbocsátani magának, hogy kudarcot vallott.
A világ ezt mondja:
„Itt nem tűrjük az alkalmatlanságot.”
„Sajnáljuk, nincs több lehetőség.”
„Ha még egyszer megtörténik, menned kell.”
„Ebben a világban farkastörvények uralkodnak.”
Jézus válasza ezzel szemben annyira szeretetteljes és egyszerű:
„Mondjátok meg Péternek, hogy van még lehetősége.”
És neked is. Nem számít, hányszor estél el, hányszor kételkedtél, hányszor mondtad ki: „Ez már reménytelen.” Jézus feltámadása azt hirdeti, hogy a történeted még nem ért véget!
Így hát tarts ki, és ne veszítsd el a perspektívát!
Nem csak Péternek volt szüksége bátorításra.
A Megváltó kereszthalála után a tanítványok az emmausi úton annyira elkeseredtek, hogy észre sem vették, ki sétál mellettük. De abban a pillanatban, amikor felismerték a Mestert, minden megváltozott. A félelem bátorsággá, a fájdalom örömmé, a kétségbeesés reménnyé alakult.
Elég, ha egyvalaki újra esélyt ad neked. Elég, ha Isten bízik benned. Ha úgy érzed, viharos vizeken jársz, ne engedd, hogy a hullámok elhomályosítsák a látásodat!
Egy ajándékkal készültünk neked: Fogadd szeretettel a húsvét után induló Viharos vizeken - Bátorítás hitpróbák idején című 5 napos üzenetsorozatunkat!
Ne feledd: nincs miért lehajtott fejjel járnod, mert Jézus él, és vele együtt te is élsz!
Áldott, örömteljes húsvéti ünnepeket kívánunk neked szeretettel:
a UCB Hungary Alapítvány csapata

A világ gyakran könyörtelen: „Ez nem megy neked. Túl késő! Vége.”
De Jézus másképp lát minket. A feltámadás reggelén az angyal így szólt az asszonyokhoz:
„Mondjátok meg a tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megy Galileába.” (Márk 16:7)
És Péternek…
Miért kellett az ő nevét külön kiemelni? Annak a Péternek a nevét, aki fogadkozása ellenére háromszor is megtagadta Jézust – aki talán azt hitte, örökre elveszítette a Mester bizalmát.
De Jézus név szerint üzent neki:
Az egész menny látta, hogy ez a tanítvány elbukott – és segíteni akartak neki felállni. Mintha azt üzenték volna: „Mondjátok meg Péternek, hogy nem mondtunk le róla! Egyetlen kudarc még nem jelenti azt, hogy teljes csődtömeg.”
Az emberek ritkán adnak második esélyt.
Kérdezd csak meg a kisfiút, aki nem jutott be a focicsapatba.
Vagy azt az embert, aki épp most kapta meg a felmondási papírokat.
Vagy a kisgyermekes, kimerült anyát, aki óránként kiborul valami „apróság” miatt.
Vagy azt a szülőt, aki sosem tudta megbocsátani magának, hogy kudarcot vallott.
A világ ezt mondja:
„Itt nem tűrjük az alkalmatlanságot.”
„Sajnáljuk, nincs több lehetőség.”
„Ha még egyszer megtörténik, menned kell.”
„Ebben a világban farkastörvények uralkodnak.”
Jézus válasza ezzel szemben annyira szeretetteljes és egyszerű:
„Mondjátok meg Péternek, hogy van még lehetősége.”
És neked is. Nem számít, hányszor estél el, hányszor kételkedtél, hányszor mondtad ki: „Ez már reménytelen.” Jézus feltámadása azt hirdeti, hogy a történeted még nem ért véget!
Így hát tarts ki, és ne veszítsd el a perspektívát!
Nem csak Péternek volt szüksége bátorításra.
A Megváltó kereszthalála után a tanítványok az emmausi úton annyira elkeseredtek, hogy észre sem vették, ki sétál mellettük. De abban a pillanatban, amikor felismerték a Mestert, minden megváltozott. A félelem bátorsággá, a fájdalom örömmé, a kétségbeesés reménnyé alakult.
Elég, ha egyvalaki újra esélyt ad neked. Elég, ha Isten bízik benned. Ha úgy érzed, viharos vizeken jársz, ne engedd, hogy a hullámok elhomályosítsák a látásodat!
Egy ajándékkal készültünk neked: Fogadd szeretettel a húsvét után induló Viharos vizeken - Bátorítás hitpróbák idején című 5 napos üzenetsorozatunkat!
Ne feledd: nincs miért lehajtott fejjel járnod, mert Jézus él, és vele együtt te is élsz!
Áldott, örömteljes húsvéti ünnepeket kívánunk neked szeretettel:
a UCB Hungary Alapítvány csapata
Ismerős az érzés, amikor ugyanazokat a köröket futod, és már nem is látod, merre van az előre, csak azt tudod, hogy nem így képzelted az életed?
Valaki egyszer így fogalmazott: „Aki cél nélkül él, az reggel felkel, kilép az ajtón, és ha esik az eső, csak áll és ázik. De ha tudja, hová tart és mikorra kell odaérnie, akkor elindul – az időjárás sem tarthatja vissza.”

Ismerős az érzés, amikor ugyanazokat a köröket futod, és már nem is látod, merre van az előre, csak azt tudod, hogy nem így képzelted az életed?
Valaki egyszer így fogalmazott: „Aki cél nélkül él, az reggel felkel, kilép az ajtón, és ha esik az eső, csak áll és ázik. De ha tudja, hová tart és mikorra kell odaérnie, akkor elindul – az időjárás sem tarthatja vissza.”

